Stick

"Egy újrakezdés első lépése az, hogy valamitől meg kell szabadulni. Ahogyan a fák a levelektől. Olyan benyomást kelt az ősz, mintha a vég kezdődne el és reménytelenül kezd hűlni az idő. Mintha megnyerte volna az ördög a harcot és megadta volna magát a föld. Mintha az alkotó pihenne...
Én pedig állok és semmit sem téve, tehetetlenül bámulom, ahogyan meghal az élet! Elmúlik!  - De hisz elmúlik emberek!- Senki nem figyel, közömbösen járkálnak fel-alá, a tömeget mintha nem is érdekelné, hogy itt a világ vége. Térden állva könyörgök, hogy valaki figyeljen rám.. nem is rám, a környezetre.
 - Vegyék már észre és tegyenek valamit! Ez így nem mehet tovább! Elmúlik és vége lesz a nyárnak. Hogy fognak a szerelmesek kézen fogva járni a napsütésben? Hol fognak az idősek elbújni a meleg elől, ha nincs levéla fákon, ami árnyékot vessen? Hát mi folyik itt? Eltűnnek a színek, minden olyan fakó és szomorú és fájdalmas, látom, hogy szenvednek a fák. Segítsünk rajtuk! - Magamból kikelve ordibálok.
Biztosan egy másik bolygóra kerültem. Nem is, talán csak álmodom az egészet- gondolom.
Hajamat tépem. Odafutok egy férfihoz.
 - Kérem segítsen! Meg fogunk halni!
Ő kitér az utamból. Egy másik meg majdnem fellökött. Összeroskadok. Sírok a földön. Fájdalmam elviselhetetlen, hogy meg kell halnom. Megáll a szívem.

Fél év múlva a testem ugyanott pihen, ahol halálom ért. Minden csupa zöld és idilli. A fák virágba borultak, a szerelmesek, pedig, tudják, hogy van ez...
Szóval ezért nem szólt és nem segíett senki. Ők tudták, hogy mindez meg fog történni. Hogy mindennek meg kellett történnie ahhoz, hogy újrakezdődjön minden. Valamit fel kellett áldozni azért, hogy valami újraszülessen."